A csoport május 16-án szállt fel Londonból, majd megérkezett a nepáli fővárosba, Katmanduba. Innen indultak tovább az alaptáborba, majd gyorsított ütemben hódították meg a 8849 méteres hegycsúcsot – írta az AP News. A háttérben egy tapasztalt osztrák hegyi vezető, Lukas Furtenbach állt, aki már öt éve dolgozik azon, hogyan lehet biztonságosan lerövidíteni az Everest-mászások idejét.

A gyorsaság kulcsa az alapos előkészületben és a fejlett orvosi-technológiai háttérben rejlik. A hegymászók hónapokon át edzettek hipoxiás sátrakban, amelyek alacsony oxigéntartalmú környezetet szimulálnak. Emellett Németországban egy speciális xenongáz-terápián is átestek, amely segít a szervezet gyorsabb akklimatizációjában.

A xenon segíti a szervezet alkalmazkodását a magashegyi környezethez, csökkenti a magassági betegség kockázatát, és biztonságosabbá teszi a mászást – nyilatkozta Furtenbach az Associated Pressnek az Everest alaptáborából.

Hagyományosan a hegymászók heteket töltenek az alaptáborban, miközben kisebb csúcstámadásokkal edzik testüket az oxigénhiányos környezethez.

Furtenbach módszere azonban lehetővé teszi, hogy a hegymászók rövidebb idő alatt érjék el a csúcsot, ezzel jelentősen csökkentve az utazás költségeit és az otthontól való távollét idejét.

Nepál jelenleg nem szabályozza, mennyi ideig kell akklimatizálódniuk a mászóknak, vagy hány gyakorlómászást kell végrehajtaniuk. Az engedélyek, amelyek darabonként 11 000 dollárba kerülnek, 90 napig érvényesek. A mászószezon általában május végén zárul, amikor az időjárás romlása és a monszun megérkezése miatt leszerelik a hegyen elhelyezett köteleket és létrákat.

Idén több száz külföldi hegymászó kapott engedélyt az Everest meghódítására. Közülük már közel a felük sikerrel járt, a többiek pedig a következő napokban tervezik csúcstámadásukat.

Ez az új, gyorsított megközelítés komoly hatással lehet a jövő hegymászó stratégiáira, hiszen a technológia fejlődése lehetőséget ad arra, hogy biztonságosabban és hatékonyabban hódítsuk meg a világ legmagasabb csúcsait.